XXVI. Magyar Sajtófotó Pályázat 2007

MR1 2008. április 8.
Az idei Sajtófotó kiállítás az esélyegyenlőségnek is teret ad, a politikusok sokat eláruló képei, és a ma már hazánkban sem ismeretlen véres események között, kifejezetten üdítő látni a jó kedvű, nevető, játszó gyerekeket, akik történetesen kerekesszékben ülve kergetik egymást. Bege Nóra évek óta fotografálja a Baltazár Színház színészeit, nemcsak a kötelező előadásokon van jelen, hanem velük utazik. Együtt élnek, nemcsak lekapja őket, hanem hosszadalmas munkával beállítja és megkomponálja a képeket, és az eredmény, gyönyörű nők és férfiak tengerparton, szántóföldön, arcukon mosoly, a tekintetükben gondolat, senki a világon nem látja rajtuk a feleslegesen jelenlévő kromoszómák hatását. Sztárfotók, vagy egyszerűen csak emberiek Bege Nóra fotói? A választ Sándor Erzsi kereste.

Bege Nóra: - Ezek a fotók különböző darabokhoz készültek. Ez például ez a franciaországi anyag, ez a készülő Picasso anyaghoz próbáltunk hangulatokat készíteni, L-arte a francia fotográfus és Picasso képei nyomán hoztuk össze. Ez Pollányban készült, szimbólumként csak a darabtervezet volt meg, hogy milyen legyen.

Rip. - Ez egy, mint egy Hindu hercegnő úgy néz ki az Erzsike ezen a képen.
Bege Nóra: - Igen, kerestünk búzát, kerestünk fákat, tehát inkább ilyen hangulatokat, érzelmeket próbáltunk meg fényképezni.

Rip: - És mi az, hogy próbáltunk, az azt jelenti, hogy ők is beleszólhattak és te is vezényeltél, vagy itt persze az történt, amit te akartál?
Bege Nóra: - Ez egy kölcsönös munka volt, tehát beszélgettünk, éjjel-nappal együtt voltunk, főztünk, mostunk együtt, játszottunk és.

Rip:- Összeköltöztetek?
Bege Nóra: - Igen, igen, én elutaztunk, ez Pollányban egy hetet töltöttünk együtt, Franciaországban tíz napot, és úgy beszélgettünk, hogy na most milyen hangulatúak és azt próbáltuk meg fényképezni, persze voltak jelmezek. Itt tudtuk, hogy a húszas-harmincas évek stílusát szeretnénk fényképezni.

Rip.- Akkor itt egészen pontosan el kell mondani a lányoknak, fiúknak, hogy el kell mondani, hogy tízes-húszas, harmincas évek.
Bege Nóra: - Igen.

Rip. - Végig kell tartani egy művészettörténeti előadást.
Bege Nóra: - Igen.

Rip. - Ez történt?
Bege Nóra: - Ez történt, és hát Elek Dóra nagyon sokat segített nekem abban, hogy a beszerzett albumokat, a beszélt nekik róla, és utána én is.

Rip.- Hogy van ez, hogy ezeket a tízes-húszas éves tekinteteket, ezeket is oda lehet varázsolni a fényképekre. Ez, hogyha nem születik meg a kép alanyaiban, az elvágyódás, mint olyan, akkor nem tudják megcsinálni.
Bege Nóra: - Tehát ez Franciaországban a Riviérán készült ez a fotó, tehát eleve az, hogy mi sétáltunk és mezítláb jártunk a homokban, és énekeltünk és mondtuk, hogy nézd, milyen szép az a sirály, akkor feladtam rá a ruhákat, vagy feladtuk rá a ruhákat, elkezdtem sminkelni őket, akkor általában, ők színészek, tehát ők.

Rip.- Ő bennük is átalakult?
Bege Nóra: - Igen, és annyira természetes volt, hogy mi együtt dolgozunk, tehát öt éve ez megy, hogy beszélgetéssel kezdődik, együttléttel, és utána, amikor dolgozunk, akkor csak arra koncentrálnak. Tudják, hogy mit kell csinálni.

Rip:- És ilyenkor te ott hagyod a családodat, gyerekeid, férjedet és azt mondod, hogy mész a Baltazár Színházba fotózni?
Bege Nóra: - Igen.

Rip: - És elengednek?
Bege Nóra: - Elengednek.

Rip.- Miért fontos ez neked, miért fontos?
Bege Nóra: - Az életem része, ez egy játék, tehát.

Rip. - Most játék vagy az életed része?
Bege Nóra: - Életem része, ilyenkor egy kicsit kirepülök a fészekből, kicsit elmegyek világot látni, mert akkor sokkal nyugodtabban tudok otthon sütni, főzni, takarítani.

Rip. - Ha akarom, akkor ez a világnak nem a legboldogabb fele? Miért nem nyomasztó?
Bege Nóra: - Azért nem nyomasztó, mert érzelmileg olyan magas intelligenciával rendelkeznek, ami számomra nagyon-nagyon sokat jelent.

Rip. - Miben nyilvánul ez meg, hol tudod nyomon követni, vagy hol éred utol?
Bege Nóra: - Ez inkább energetikai érzés, hogy mondjam. Szóval a bármit mondok, rögtön tudják, hogy mit szeretnék, tehát érzik azt, hogy mit szeretnék.

Rip. - Gyönyörű az a kavicsos, ahol a kavicsok között ott van.
Bege Nóra: - Itt az Attila, Attiláról tudni kell, hogy ő az egyik legfegyelmezettebb modell, tehát bármit megcsinál, amit kérek, olyan csodálatosan lehet vele dolgozni, hogy próbáltam itt az ő fejének a finomságát, a sérülékenységét, az érzékenységét, a kövekkel összehasonlítani, igen, az, hogy a kő is gyönyörű, de egy ember bármilyen is, akkor is sokkal szebb.

Rip: - De hogy egy ember arca kirajzolódik a kövek között.
Bege Nóra: - Az esendőséget próbáltam, hát itt meg ez egy pillanat fürdés közben, ahogy elalszanak a parton. Én gyönyörűnek látom őket, és gyönyörűnek próbálom le is fényképezni őket, én azt szeretném, hogyha más is olyan szépnek látnák őket, mint ahogy én látom.